Internet vagy örök élet?
Te melyiket választanád? Nem, nem, csak egyet lehet. Vagy élsz úgy,mint eddig, összenőve a foteleddel a hálózat csapdájában,vagy szó szerint halhatatlanná válsz. Gondolj bele: bármit megtehetsz, hisz nincs következménye. Pont úgy, mint krisztoferlambert. Te leszel az az egy, aki maradhat, míg világ a világ. Mondjuk az is igaz, hogy az ő korában még nem volt net. Ki tudja, ő melyiket választotta volna. Maximum a Deltában mondta be Kudlik Juli néni búgó hangon, hogy valami Tim Berners-Lee összekapcsolt amerikai egyetemeket egy csudálatos hálózat által. Ki gondolta volna, hogy 30 év múlva ezen fogom befizetni a villanyszámlámat.
Az igazi kérdés azonban nem az, hogyan használnád ki az idődet ha örökké élnél, hanem az, hogy mikorra fog lecsurogni az Avatar a torrenten. Mert fájlmegosztókkal nem fogok görcsölni, az biztos. Kész időpocsékolás. Addig inkább meghallgatom a soundcloudon, hogy milyen szettet játszott tegnap Palotai. Bár, mozgatja a fantáziámat az a kör e-mail is, melyben két részeg punk kocsmai verekedését és verbális csörtéjét nézhetem végig a youtubeon. Akarsz örökké élni?
Eszembe jutott Marshall McLuhan, aki egy tanulmányában azt írta, hogy minden infokommunikációs eszköz egy-egy érzékszervünk meghosszabbítása. Nos, úgy gondolom, a net a vágyaink meghosszabbítása. Hisz ki ne szeretne repülőgépet vezetni? Telepítsd a szimulátort és repülj el a foteledből Kínába. Vagy nem akarod virtuálisan bekenni a brazil lány testét napolajjal a tengerparton? Nem kell más, csak kapcsold be a webkamerád és menj fel az oldalra. Bármit megtehetsz úgy, hogy közben ki sem teszed a lábad otthonról. Oké, ha örökké élhetnél nem lenne szükséged a vágyaidat megnyújtó gépre, átélhetnéd mindezt a valóságban is. Kiléphetnél a 15 colos világodból, és ha kedved tartja, uzsonnázhatsz a Mount Everest tetején. Amit akarsz. Egyedül az életfogytig tartó börtöntől óvakodj, mert úgy mit sem ér az egész és még net sincs. Amúgy meg ki az a McLuhan? Fent van a Facebookon? Van Myspace oldala? Ja, hogy már halott! Na látod! Ezt akarod Te is?
Te mikor érezted először, hogy nem kapcsolhatod ki a gépet? Én a webkettő hajnalán, amikor regiztem az iwiwre. Lőttem magamról a digit fotógéppel egy olyan igazi, darkos, felfelé nézős képet, amit a fotósopban még súlytóbbra montíroztam. Feltöltés után bejelölt egy volt áltsulis osztálytársam, akinek csak annyit üzentem, hogy LOL, mert emotikonokat csak az ovisok használnak. Ma már linkeket szúrok be a Twitteren és tegnap például megírtam azoknak akik lájkolnak, hogy a barátnőm odaégette a rántott húst. Viszont ha halhatatlan lennél személyesen kereshetnéd fel minden ismerősödet, akikkel megerősíthetnéd a kapcsolatod. Biztos, hogy jó lenne?
Én egyébként azért fizettem elő a netre, mert alapvetően kíváncsi természet vagyok, ugyanúgy, mint a többi embertársam is. Szó sem volt zeneletöltésről, vagy ingyen pornóról, ugye elhiszed? Darvintól szerettem volna elolvasni a Fajok eredete című alapvetést eredetiben, azután pedig az afrikai törzsek rituáléi érdekeltek. Viszont egy szép napon kaptam egy spamet, telepítettem a kliensprogit és azóta hálózatban World of Warcraftozok egy urdu kisfiúval. Ellenben ha örökké élhetnél, a számítógépes játékba nem tudnád letölteni magad, még akkor sem, ha tudnád a nicknevemet és a passworldömet. Ehhez akkor sem lenne hatalmad, ha örökkévaló lennél. Magyarázhatsz nekem 3D-ről meg grafikai programokról, tök mindegy, hisz a kompjútert nem használhatod. Emlékszel…
Azt akarod nekem bemagyarázni, hogy a blogodba fellőtt hat évvel ezelőtti Tankcsapda koncert kommentje halhatatlanná tett? Vagy az, hogy Te írtad a Wikipédián a kultúrceleb szóhoz a meghatározást? Tényleg azt hiszed? Igen, talán valóban így van, attól válunk örökké, hogy modern barlangrajzként otthagyjuk a nyomunkat a virtualitásban és talán még az ükunokánk is látni fogja a videómegosztón ahogy ifjú titánként drum&bassre zúzunk a félhomályban.
Akarsz esetleg mérhetetlen gazdagságot a netezésért cserébe?
